Rendszeresen érkezik Magyarországra a Topigs Norsvin genetikai nukleuszából származó kansperma

A képeken a Hollandiából behozott anyai vonalú kansperma budapesti fogadása látszik a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Kollégánk az extra vastag falú hőszigetelt és hűtött raktérben szállított dobozban érkezett szaporítóanyagot azonnal a 17C°-os előkészített hűtött raktérbe teszi, hogy biztosítsuk a folyamatos hűtési láncot.

Joggal tehetnek fel számos kérdést, ezzel kapcsolatban, melyekre megpróbálunk ebben a cikkben válaszolni.

Kinél jöhet szóba?

A tenyésztésben több genetikai szintet különböztetünk meg. Van a nukleusz (genetikai és szaporító), a dédnagyszülő és a szülőpár szint. A világban azok a partnereink, akik a maximális állategészségügyi biztonságra törekednek, és a teljes telepi zártságot tartják szem előtt a Topigs Norsvin InGene programját használják. A program használata során csak kansperma kerül be a telepükre, élő állat nem. Természetesen ennek vannak minimum követelményei, például a minimum 300, de inkább 500 termelő koca. E kocalétszám alatt a kis egyedszámok miatt nehézkessé válik a telepi tenyésztés, nem tudunk elegendő szelekciós bázis kialakítani.

Genetic lag”, azaz genetikai lemaradás

Ahhoz, hogy az InGene rendszerben a (déd)nagyszülők utánpótlása biztosítva legyen, illetve a megfelelő mennyiségű TN70-es szülőpár kocasüldő álljon rendelkezésre, tisztavérű (régiónkban főként A-vonalú) és keresztezéses (L-vonallal történő) termékenyítéseket kell végezni. Ehhez számos, a Topigs Norsvin és az AIM Worldwide által ellenőrzött és akkreditált mesterséges termékenyítő állomáson (MTÁ) található magas TSI pontszámú (TSI=a Topigs Norsvin tenyészindexe) A-, Z- és L-vonalú (déd)nagyszülő kan áll rendelkezésre.

Az InGene rendszer óriási előnye, hogy segítségével nemcsak a legmagasabb járványvédelmi biztonságot lehet megteremteni a telepen, de a folyamatos genetikai előrehaladás is biztosított. Minden tenyésztőnek alapvető érdeke, hogy a genetikai beszállítójának legjobb, legmodernebb, leggazdaságosabb termelést lehetővé tévő genetikai anyaga az ő telepén is megtalálható legyen. Ennek egyik legjobb módja, ha a minimumra csökkentjük az úgynevezett genetikai lemaradást. A genetikai lemaradás, vagy „genetic lag” a neve annak az időben mérhető távolságnak, mely a genetikai nukleusz és a tisztavérű telepi kocaállomány között megtalálható. Abszolút értékben minél kisebb ez a szám, annál közelebb van a telepünkön termelő tisztavérű (déd)nagyszülő állomány a vállalat genetikai nukleuszához, azaz annál kisebb a genetikai lemaradásunk a vállalat legjobb pupulációjához képest. A genetikai lemaradást a következő képlet alapján lehet kiszámolni:

Azt tartjuk optimálisnak, ha ez a genetikai távolság valahol 2 és 3 év között mozog.

Hogyan tudjuk minimalizálni az InGene telep és a genetikai nukleusz közötti genetikai távolságot?

Bizonyos technikákkal ezt a távolságot le lehet rövidíteni. Erre több módszer is létezik, melyek együttes alkalmazása hozza el a kívánt eredményt. Lássuk ezeket:

  • Megnövelt kocaselejtezés (a frissebb genetika nagyobb arányban tud beáramlani a telepi állományunkba). Ennek mértéke a dédnagyszülő állományban (ami az állományunk 1%-a) akár a 70%-ot is elérheti. A nagyszülő populációban érdemes az 50%-os selejtezést célul kitűzni. Ez egy 1000 kocás telep esetében a 100 tisztavérű (déd)nagyszülő kocából 52 koca cseréjét jelenti ez évente.
  • A kocasüldők lehető legkorábbi tenyésztésbe vétele, mely feltételezi azok precízen végrehajtott felnevelését, és a korai (160 életnaptól kezdődő) kankontaktust. Így elérhető, hogy 210-220 napos süldőink már a 2-3. regisztrált ivarzásukat mutatják. Mire elérik a 240-250 napos kort, addigra már a tökéletesnek tekintett 150-160 kilós testsúllyal is rendelkeznek. Így a megkívánt fejlettséggel fognak rendelkezni és túl lesznek már 2-3 ivarzáson, azaz egy tökéletesen előkészített kocasüldőt tudunk termékenyíteni.
  • Precíz tenyésztés
    • rendszeres elektronikus adatcsere a Topigs Norsvin adatbázisával,
    • a Topigs Norsvin által javasolt célpárosítások végrehajtása, amikor a legmagasabb TSI indexű és legjobb termelésű kocákat a legmagasabb TSI indexű kanok spermájával termékenyítjük. Nagy hiba, ha a telepen elszalasztják a legmagasabb tenyészértékű kocák tisztavérben történő termékenyítését, így hagyják kicsúszni a kezükből a gyors genetikai előrehaladás lehetőségét.
  • A Topigs Norsvin által javasolt évente minimum 4 új – az előző évben a telepen még nem használt – tenyészkan (melyek eltérő apaságúak és nagyapai oldalról sem lehetnek rokonok) egyenletes használata a tenyésztésünkben.
  • A genetikai nukleuszból származó szaporítóanyag használata. Ha a genetikai nukleusz kanjaitól származó szaporítóanyagot használunk a saját kocáink tisztavérben történő termékenyítésére, akkor folyamatosan és gyors ütemben csökkenthetjük a telepi populációnk és a genetikai nukleusz között fennálló különbséget.

Van olyan partnerünk, aki 3 hetente, rendszeresen vásárol a hollandiai genetikai nukleuszban termelő kanoktól spermát és az ő telepén az elfogadható -2 évet is messze alulmúló, mindösszesen -0,8 év a saját kocáinak a genetikai lemaradása a Topigs Norsvin genetikai nukleuszától.

Az állategészségügyi biztonság mindig is elsődleges szempontként lebeg minden MTÁ-n dolgozó szeme előtt. Nincsen ez másként Hollandiában sem. A szigorú állategészségügyi protokoll és a tenyészkanok rendszeres monitorozása nagy biztonságot jelent a nem kívánt kórokozók esetleges behurcolása ellen. Amennyiben valaki kéri, annak a szaporítóanyagot előállító kan PRRS PCR tesztelése is megoldható, így mire felhasználásra kerülne az anyag, addigra már a laboreredmény is a kezében van.

Mennyibe kerül?

A mennyibe kerül kérdésével kapcsolatban azt a régi alapigazságot kell megemlítenünk, mely szerint a 3 dolog közül, mint jó, gyors és olcsó csak kettőt választhatunk. Amennyiben valaki a gyors genetikai előrehaladás mellett teszi le a voksát és azt kiváló minőségű genetikai anyaggal kívánja megoldani, annak ára van. Azonban az, hogy valami sokba kerül, nem biztos, hogy egyben drága is, hiszen egy dologról ne feledkezzünk el. Egy 1000 kocás telep esetében, a tisztavérű termékenyítésekről beszélve, még ha azzal is számolunk, hogy évente és kocánként 5-6 adagra is lesz szükségünk, akkor is csak 50-60 adag import sperma kell egy évben. A költség-haszon elemzésben az így megvásárolt genetikai előrehaladás bőségesen megtérül, hiszen a telep minden állatának termelésére előnyös hatással lesz. Ez az előrehaladás a gyakorlatban jelentős többletbevételt jelenthet a telep számára.

Amennyiben kíváncsi, hogy mekkora a saját (déd)nagyszülő állományának a genetikai lemaradása a Topigs Norsvin genetikai nukleuszától, és ezt hogyan tudná a leghamarabb ledolgozni, úgy kérje segítségünket, és szaktanácsadóink személyesen vázolják fel a telepe esetében szóba jöhető lehetőségeket.

A bejegyzés megosztása:

Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email