Állítsuk meg az afrikai sertéspestis terjedését!

Napjainkban érthető módon a humán koronavírus járvány hírei vannak mindenhol a középpontban. A sertéstelepek dolgozóinak egészségvédelme érdekében szigorú előírásokat kell betartani, a munkarendtől a fokozott fertőtlenítésen át egészen a munkahelyek minimális távolságáig. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a hazai vaddisznó állományokban meglévő afrikai sertéspestis (ASP) eltűnt volna. A sertéságazatban dolgozóknak most kettős járványvédelmi kihívásnak kell megfelelni. A 2018 óta folyamatosan végzett járványvédelmi feladatok tanulságait most a közegészségügyi előírásokkal kapcsolatban is kamatoztathatjuk.

Mikor gyanakodjunk?

A vaddisznó az afrikai sertéspestis vírusának fenntartója, rezervoárja. Ez középtávon folyamatos fertőzésveszélyt jelent a sertésállományainkra.

A kórokozó bármely életkorú sertést megbetegíti, legyen az házisertés vagy vaddisznó. Ha a sertésállományban magas láz, testszerte vérzések, hirtelen elhullás jelentkezik, mindig gondoljunk arra, hogy ezek az ASP tünetei lehetnek. Ebben az esetben hívjunk azonnal állatorvost. A betegség nem gyógykezelhető, ellene vakcina még nem áll rendelkezésre.  Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes.

A vírust terjesztheti maga a fertőzött állat minden váladékával (nyál, orrváladék, könny, vizelet, bélsár, sperma, hüvelyváladék, vér). A vírusürítés már akkor megkezdődik, amikor az állat még nem mutatja a betegségre jellemző tüneteket!

Hogyan állítsuk meg?

Bármi, ami ezekkel a fertőzött váladékokkal érintkezett: ruha, lábbeli, eszközök, járművek, takarmány, szalma, stb. Ezek az úgynevezett ragályfogó tárgyak. Az egyik legfontosabb veszélyforrás a fertőzött állat húsa, vére, illetve a csontok.

Ezért tilos a sertéstelepeken NEM HŐKEZELT sertés eredetű élelmiszer bevitele. Ebbe beletartozik minden fajta füstöltárú is (szalonna, kolbász, sonka). A konyhai maradék, moslék etetése ugyan ezen megfontolásból tilos.

Az eddigi járványkitörések tapasztalatai az mutatják, hogy amikor házisertésben jelent meg az ASP, az emberi hibára volt visszavezethető. A betegség terjedésének megakadályozásáért maguk a sertéstenyésztők is sokat tehetnek.  Lássuk, mik ezek a lehetőségek? Zárójelben a közegészségügyi intézkedések példái.

  • Telepi zártság. Rendszeresen ellenőrizzük a kerítés épségét, a kapukat tartsuk zárva. (Maradj otthon!)
  • Zárt állományok kialakítása, új (tenyész)állatok érkezésekor, karantén használata. (Kijárási korlátozás.)
  • A szabadtartású állományokat kettős kerítéssel kell védeni a vaddisznókkal való érintkezéstől. (Védőtávolság)
  • Fertőtlenítés: kéz, lábbeli, jármű kerekének és a teljes gépjárműnek a fertőtlenítése
  • Állatforgalom szigorú ellenőrzése. pl. selejtszállítás (Kijárási korlátozás.)
A Topigs Norsvin ASP+ állatok szállítását lehetővé tévő kamionja.
  • A szállítójárművek ellenőrzése, ha szükséges tisztítás, fertőtlenítés.
  • Személyforgalom: munkaruha, beleértve a lábbelit is, kötelező használata, be és kifürdés. (Kórházi dolgozók védőöltözéke)
  • Szaktanácsadók, mesteremberek forgalmának ellenőrzése. Eszközök bevitele csak megfelelő fertőtlenítést követően.
  • Étkezés ellenőrzése.
  • Szalma használata csak 90 napos pihentetési időn túl.
  • Új szemestakarmány felhasználása 30 napi tárolás után.
  • A mesterséges termékenyítő állomások állategészségügy státuszának szigorú monitorozása.
  • Vadász sertéstelepre csak a vadászat után 72 órával mehet be.
  • A hullatároló környékének szigorú fertőtlenítése. pl. klórmész
  • Hullaégető telepítése

Minden nagyüzemi sertéstelepnek van járványvédelmi terve. Ezt kell aktualizálni és betartani. Minden telepi dolgozónak éreznie kell a saját felelősségét a járványvédelemben.

Meddig életképes?

Az ASP vírusa a környezetben nagyon ellenálló. Általános szabály, hogy a hideg és a fehérjék segítik a kórokozó túlélését. Fagyasztott húsban évekig fertőzőképes marad. Télen hullában, vérben, csont maradványokban hónapokig veszélyt jelent a fogékony állatokra. Talajban hideg időben 200, nyáron 100 napig, vízben télen 120, nyáron 70 napig őrzi meg fertőzőképességét. A vírus fertőzőképességét a különböző takarmányalapanyagokban, illetve keveréktakarmányokban a járvány kiterjedése kapcsán kezdték vizsgálni. Az eddigi eredmények alapján a szemestakarmányok 30 napos tárolása után is ajánlott a tápok granulálása.

Granulált takarmány

Ugyanakkor fertőtlenítőszerekkel érintkezve 30 perc alatt elveszti fertőzőképességét a vírus. Az ajánlott ASP elleni hatékony fertőtlenítőszerek listája megtalálható  a NÉBIH honlapján.

Mi a helyzet a vaddisznókkal?

A vaddisznók között a járvány terjedését az elhullott állatok mielőbbi megsemmisítésével és a beteg állatok kilövésével korlátozhatjuk. Elhullott állatban a vírus sokáig fertőzőképes marad, a betegség terjedésének megakadályozása érdekében kell a tetemeket mielőbb ártalmatlanítani.

Csehországban a fertőzött terület körbekerítése és a vaddisznó állomány radikális kilövése vezetett a járványkitörés sikeres leküzdéséhez 2018-ban. Hasonló módszerekkel védekeznek Belgiumban is. Dánia 2018-ban kerítést épített a német határra, Németország 2020-ban a lengyel határra, hogy megakadályozza a fertőzött vaddisznók betelepedését az országba. Németországban és Lengyelországban elkezdték a vaddisznó állomány csökkentését. Ezt tervezik hazánkban is.

Az ASP vírusának fenntartója Afrikában a vérszívó óvantag (kullancs). Térségünkben ezek az ízeltlábúak nem fordulnak elő. A rezervoár szerepét a vaddisznó tölti be.

Lesz-e vakcina?

Egyéb vérszívók, pl. legyek, szúnyogok, illetve a vadmadarak fertőzésközvetítő szerepét még vizsgálják. A betegség első európai megjelenése óta (1957) foglalkoznak vakcina fejlesztéssel. Több mint 50 évig ezek a próbálkozások sikertelenek voltak. A közelmúltban több kutatócsoport is bíztató eredményekről számolt be. Kínában a közelmúltban elkezdtek egy saját gyártású ASP vakcinát kipróbálni házisertés állományokban. Mértékadó vélemények szerint 3-5 éven belül lehet olyan hatékony vakcina, amivel Európában a vaddisznó állományokat védhetjük meg eredményesen. A házisertés állományok védelme érdekében a járványvédelem továbbra is elengedhetetlen lesz! Nem csak az afrikai sertéspestis vírusa ellen.

Milyen segítséget kínál a Topigs Norsvin?

Telepi szaktanácsadás

A Topigs Norsvin szaktanácsadói folyamatosan segítik a telepeken dolgozók munkáját. Ennek keretében járványvédelmi kockázatelemzést végzünk és az eredmények alapján adunk javaslatot az elvégzendő intézkedésekre. Tenyészállat vásárláskor az adaptációs programot a telepi szakemberekkel közösen dolgozzuk ki.

A bejegyzés megosztása:

Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: print
Megosztás itt: email